Néhány szováti recept

Menü

 
Birkapörkölt | Méhes András receptjei | További receptek | Vad és halételek| Receptek


Néhány kedvelt szováti étel receptje a kérdezett nevével.

Lebbencsleves: „Bográcsban is elkészíthető. Szárított tészta megpirításával kezdjük. Hagymát, paprikát, vizet, szalonnát teszünk rá. Kevés mennyiségű kockára vagy karikára vágott krumplit teszünk hozzá. Sóval ízesítjük. Mikor mindez jól megfőtt, s íze is megfelelő, tálalhatjuk.” (Németi I-né.)

Orjaleves: „Disznóöléskor legtöbb háznál ezt a levest készítik. A disznó nyakasorját azon frissen, míg még be nem sózzák, nagyobb darabokra vágják fel. Levesnek főzni kell feltenni. A lébe tenni kell sárgarépát, petrezselymet és megfelelő mennyiségű sót. A bele való tészta lehet vágott, vagy reszelt. Szováton a többség reszelt tésztát tesz bele. Ezt a tésztát napokkal előtte kell elkészíteni, mert ennek száradnia is szükséges. Amikor a hús megfőtt, a levét megszűrik. Jó sűrű szitaszűrőre van szükség. Törtborsot is teszünk bele, s újból feltesszük főzni. Vigyázni kell a főzésnél, mert ha nem kavargatjuk, a tészta könnyen összeáll.” (Bak Sándor)

Kavartgaluska: „Gyorsan elkészíthető levesétel. Tipikus szováti eledelnek mondható. Négy személyre számítva receptje a következő: 25 dkg nullás liszt, 2 tojás, kis darab szalonna, 2 nagyobb burgonya. Vasfazékba, vagy bográcsba legjobb főzni. A vasedény ugyanis más ízűre főzi az ételt, mint a zománc, vagy tűzálló üvegedény. A piciny szalonnát lassú tűzzel meg kell pergelni. Egy kis piros paprikát teszünk bele, s azt is sütjük még egy kicsit a szalonna zsírjával. Másfél liter vizet öntünk bele. A meghámozott és karikára aprított burgonyát beletesszük a lébe, de ízlés szerint konyhasót is. Ellenőrizzük, hogy jó tűz égjen alatta. Míg fő, egy kisebb tálba 2-3 tojást beleütünk, s felverjük kb. 20 dkg liszttel. Úgy teszünk bele lisztet, hogy se híg, se sűrű ne legyen. Evőkanállal a fövő lébe beleszaggatjuk. Akkor jó eljárásunk, ha a lébe tett galuska a forró lé tetejére jön fel.” (Diószegi Lajosné)

Kolompírleves: „Az idősebb szováti lakosok ma is így nevezik. A szegényebbek hús nélkül ették, a tehetősek disznóhúst, kolbászt főztek bele. A húsnélkülihez több kolompírt, s azonnal vizet is öntünk rá. Valamennyi vereshagyma ki ne maradjon. Akinek van, füstölt disznóhúst, vagy kolbászt is tehet bele. Van aki édesen, van, aki felecetezve szereti.” (Sain Balázsné)

Vízi cibere: „A parasztemberek sokszor ették ezt az ételt, mert hamar el tudták készíteni és nem sok hozzávalóra volt szükség. Úgy készítették, hogy egy edénybe vizet öntöttek hozzá, és cukrot is tettek bele. Az anyagok mennyisége függött attól, hogy hány személyre főzték, és hogy mennyi vizet gondoltak hozzá felhasználni. Mikor a cukros-ecetes víznek kóstolása után megfelelő íze volt, akkor kenyeret aprítottak bele. Volt olyan ház is, ahol vizet elkészítés előtt megmelegítették. Különösen a kiszomjazott embereknek volt ízletes ez a leves.” (Németi Istvánné)

Almamártás: „Főleg ott készítették, ahol gyümölcsöskert is volt. Elérett, hullóalmából készítem. Az almát megmosom, kettévágom, meghámozom, torzsáját kivágom, azután kockára darabolom. Rántással felkészítem a füstölt disznóhús levét, és amikor jól elfőtt a rántás, beleteszem az almát. Egy forrással megfő. Tejfölt és kevés borsot is tesznek bele. Főtt húsokkal fogyasztjuk.” (Megyaszai Jánosné)

Birkapörkölt: „Szováton nagyon szeretik a birkahúsból készített ételeket. Ünnepi eledelnek számít ma is. Mindent egyszerre teszek a bográcsba vagy az üstbe. Bő zsírba tűzön kívül jó sok hagymát daraboljunk! Pirítsuk a hagymát üvegesre, s rakjuk bele a jól megmosott, feldarabolt birkahúst! A hús levét alaposan csurgassuk le. Finom zaftosra főzzük és főtt burgonyával tálaljuk.” (Sz. Nagy Józsefné)

Töltöttkáposzta: ,Főleg disznóöléskor, ünnepnapokon készítik. A sertéscomb vagy tarja húsából pecsenyét hagyunk, de besózzuk. Egy hétig állni hagyjuk, majd megfüstöljük. A húst húsdeszkán két éles késsel jól összeaprítjuk, vagy daráljuk. Paprikával, borssal, sóval, hagymával fűszerezzük. Jó összedolgozás után hordóskáposzta levelébe töltjük. 6-7 literes cserépfazékba tesszük. Tetejére egész leveleket teszünk, hogy meg ne égjenek a töltelékek. A fazekat betoljuk a boglyakemencébe. Két órahosszáig főtt a saját levében, amíg a lé félig lefőtt. A fazekat nagy vigyázattal húzom ki. A felforralt rántást a káposzta tetejére öntöm, teszek rá tejfelt is. A füstölt csülök együtt főtt a káposztával, finom ízt adott neki.” (Sain Balázsné)

Töltött tyúk: „A tyúkot megölés után nádszállal felfújtuk. Amikor már felforrt a víz, a tyúkot megkopasztottuk. Utána megmostuk és felbontottuk. Sóval, borssal megfűszereztük. A tojás elkészítése: megfőztük, megtisztítottuk, késsel összedaraboltuk, sóval, borssal fűszereztük és tojást ütöttünk rá. Beletöltöttük a tyúkba, még a bőre alá is tettünk. Aztán tepsibe tettük, szalonnával megraktuk, de vizet is öntöttünk a tepsibe. Betettük a meleg kemencébe és időközönként meglocsoltuk azzal a zsírral, ami kisült a szalonnából. Majd a másik oldalára fordítottuk, hogy az is megsüljön. Amikor már megpuhult, kivettük a kemencéből és elfogyasztottuk. Húshagyókedden minden évben került asztalunkra töltött tyúk.” (özv. Győrfi Jánosné)

Karimás kása: „Jól megmosott, héjától leszedett köleskását gyengén-sós vízben öregre főztünk, s rá tejet öntöttünk, de mindig hideg tejet.” (Fazekas Sándorné)

Molnár pogácsa: „Mindig kenyérsütéskor készítettük. Amikor már bevetettük a kenyeret, a teknőből a maradék kenyértésztát felkavartuk, majd liszttel, sóval, zsírral meggyúrtuk, ujjnyi vastagságúra ellapogattuk és megdaraboltuk, késsel párhuzamos vonalakat vágtunk rá és megsütöttük. Mivel a lisztet a malomból a molnártól kaptuk, ezért adták rá ezt a nevet.” (Megyaszai Jánosné)

Lepcsánk: „A burgonyát meghámozzuk, lereszeljük. Lisztet és vizet adunk hozzá. Tepsit zsírozzuk, a masszát beleöntjük, és a tetejét lezsírozzuk, megsütjük, majd téglalap alakúra feldaraboljuk.” (Sz. Nagy Józsefné)

Kunkorgó: „Hozzávalók: fél liter tej, 2 db tojás, 2 evőkanál cukor, 2 kávéskanál só, 3 dkg élesztő, fél kg liszt. Elkészítése: minden anyagot összeadva puhára gyúrjuk, majd kb. 1 órahosszáig kelni hagyjuk. Miután megkelt, kiszaggatjuk, de utána is pihentetjük, majd zsírban, vagy olajban kisütjük. Kb. fél méter hosszú, kolbászvastagságúra kell kinyújtani, s ezt középen levágni. A 25 cm hosszú tésztát végeinél kissé kihajlítjuk mint a kiflit. Lakodalmak fő sült tésztája volt.” (Megyaszai Jánosné)

Cúkoros pogácsa: „Szováton a cukor szót hosszú ú-val ejtik. Én is így mondom. Négy csupor lisztet, 1 csupor cúkrot, 4 tojást, kevés citromhajat, 1 csupor zsírt, tejfölt és sütőport használunk fel. Ezeket a tejjel összegyúrjuk, majd kinyújtjuk, szaggatóval kiszaggatjuk. Tojássárgájával bekenjük, cukros dióba belemártjuk, kisütjük.” (Hegedűs L.-né)

Vízen kullogó: „Lisztből, kevés langyos tejjel, cukorral és élesztővel kovászt készítünk. Ha megkelt, a tiszthez tesszük. Tojást ütünk bele, teszünk hozzá egy csipet sót, majd meggyúrjuk. Azután ruhába kötjük, nyújtófara rakjuk és vizesedényt rakunk alá. Utána elnyújtjuk, cukorba forgatjuk, feldaraboljuk és megsütjük.” (Sz. Nagy Józsefné)

Kásás béles: „1 liter liszt, 2 tojássárgája, kanálnyi porcukor kell hozzá. Ezeket sóstejes vízzel jó puhára gyúrjuk. Cipókra formáljuk, majd negyedóráig pihentetni hagyjuk. Azután kihúzzuk, megzsírozzuk, s cukrozott, főtt köleskásával megtöltjük úgy, hogy a kihúzott tésztából 15 cm széles, 60 cm hosszú csíkokat vágunk, majd a közepébe tesszük a kását. A két szélét visszahajtjuk, aztán a tésztát két végénél, de ellentétes irányban csigavonalszerűen felcsavarjuk. Tepsibe téve kemencében kisütjük. Ezzel a tésztával kínálták meg Szováton az új évet köszöntő gyermeket századunk első negyedében.” (Sain Balázsné)

Csigatészta készítése 10 személyre: „3 marék nullás liszthez 8 db egész tojást ütünk és jó keményre gyúrjuk. Aztán kicipózzuk és kicsit pihenni hagyjuk, majd vékonyra kinyújtjuk. Késsel a csiga nagyságának megfelelő kockákra vágjuk, majd két tányér közé tesszük, hogy ki ne száradjon. Régi eszköz hozzá a borda és a sodró. Lehet gömbölyű és hegyes csigát csinálni. Ha a kocka hegyes végénél kezdjük a sodrást hegyes-, ha párhuzamos oldalon kezdjük, gömbölyű végű, kerek csigát kapunk. Csak két napi szárítás után lehet főleg tyúkhúslevesbe befőzni.” (B. Tóth Sándorné)

Dübbencs: „Nagyon finom, ízletes tészta! Kenyértésztából készítik. Levágnak belőle egy darabot, 2-4 fele vágják, kicipózzák, és vékonyra nyújtják. Bekenik zsírral a tetejét, és kis féltenyérnyi nagyságúra összehajtják. A sarkakat a közép felé hajtják. Kizsírozott tepsibe helyezik, s hagyják kelni. Amikor már jól megkelt, meleg kemencében pirosra sütik. Kenyérsütéskor a legtöbb háznál készítenek dübbencset.” (Németi Istvánné)

Guduc kalács: „Először kovászt készítünk 3 dkg élesztővel, liszttel, cukorral. Amikor megkelt, hozzáadunk 2 icce lisztet, fél liter tejet, két kávéskanál sót, hogy jó gyúrható legyen. 15 dekányi kacsazsír is kell bele, de zsír helyett vajjal is készíthetjük. Egy órányi ideig dagasztjuk, majd utána 1 órahosszáig kelni hagyjuk, majd kiszaggatjuk. Kiscipó nagyságúra csomózzuk, s mint a fonatost kinyújtjuk, a két végét összehajtjuk, utána feltekerjük. Egy órányi ideig még állni hagyjuk. Sütés előtt tojássárgájával bekenjük, és kemencébe tesszük.” (Diószegi Lajosné)
Lap teteje | Receptek | Főoldal

Hajdú-bihari ételek:

Hortobágyi töltött burgonya

A szokásos módon sertéspörköltet készítünk. Közben személyenként két darab nagyobb burgonyát héjában megfőzünk, majd tisztítás után hosszában félbevágjuk őket. Üregeket kaparunk ki. Ezután a pörköltet levétől lecsurgatjuk és pépesre vágjuk. A húskrémmel megtöltjük a burgonyákat, majd kivajazott tűzálló edénybe helyezzük. A pörkölt tejfeles habarással besűrítjük és a burgonyákat bevonjuk vele. Előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük.

Debreceni tokány

A húst csíkokra vágjuk. Szintén csíkokra vágott füstölt szalonna zsírjában finomra vágott vöröshagymát fonnyasztunk és hozzáadjuk a húst. Pirospaprikával megszórjuk és kevés vízzel felengedjük. Sózzuk, borsozzuk. Amikor a hús félig puha, akkor kockára vágott zöldpaprikát, paradicsomot, valamint karikázott debrecenit adunk hozzá. Együtt készre pároljuk. Hagymás, tört burgonyával tálaljuk.

A "debreceni" kolbász készítése
A "debreceni" kolbászhoz kövér és sovány disznóhúst vegyesen kell használni. A húst egy hosszú, kerek fenekű teknőbe tegyük, egész nagy darabokban meghagyva. A két kézbe két éles, hosszú pengéjű kést fogjunk, és azzal a húst hosszában addig vagdaljuk, míg az egész hús szép, apró részekre oszlik. A kolbászhús így készítve sokkal jobb, mint bárddal megvagdalva. A "debreceni" kolbászt nem szokás igen apróra vágott húsból készíteni, mert ha nem apróbb a hús, levesebb a kolbász. Mikor a húst megvagdaltuk, tegyünk bele paprikát, sót és borsot - ízlés szerint. Ügyeljünk,
hogy túlságosan meg ne fűszerezzük. Kevés apróra vágott fokhagymát is lehet bele tenni, de a fokhagyma el is maradhat. Tíz kiló húshoz tegyünk egy liter vizet is, azzal együtt gyúrjuk jól el a fűszeres húst. Azután a kolbásztöltő bádogcsövet töltsük meg hússal, a cső végére húzzuk fel a szépen kitisztított, kolbászhoz való disznóbelet, és töltsük meg jó keményen a hússal. A kolbászokat egy napig hagyjuk szikkadni, és csak azután tegyük a füstre, ahol elég, ha két napig áll. Használatig rakjuk jó szellős kamrába.
Lap teteje | Receptek | Főoldal


Hajdúkáposzta

50 dkg füstölt disznóhús
25 dkg füstölt kolbász
75 dkg savanyú káposzta
2 fej vöröshagyma
10 dkg zsiradék
pirospaprika
köménymag
só.

Az egyik hagymát karikázd fel, s kevés zsíron (vagy olajon) pirítsd sárgára, adj hozzá egy fél kávéskanálnyi köménymagot, a káposztát, önts hozzá 3-4 dl vizet és párold puhára. A másik hagymából egy kis pirospaprikával és zsiradékkal készíts pörköltlevet, s abban párold meg az ujjnyi kockákra vágott füstölthúst. Amikor a hús már majdnem puha, add hozzá a felkarikázott kolbászt, s úgy folytasd a párolást. Végül keverd össze a húsokat a káposztával (ha kell, sózd), s az egészet jól forrald össze
Lap teteje | Receptek | Főoldal